Olvasói jegyzetek a “How to Read a Book: The Ultimate Guide by Mortimer Adler” című bejegyzésből.


Az olvasásnak két célja létezik: amikor azért olvasunk, hogy megértsünk valamit, vagy azért hogy információt szerezzünk. Az első nehéz, a második könnyű.


Mortimer Adler négyféle olvasási módot különböztet meg.

  1. Általános iskolai olvasás: amikor különösebb erőkifejtés nélkül olvasunk úgy, ahogy azt az iskolában tanultuk.
  2. Áttekintő olvasás: gyorsan átszaladunk a szövegen. Hasznos lehet arra, hogy eldöntsük el akarjuk-e olvasni az adott szöveget, vagy mielőtt azt újra elolvasva elmélyülnénk benne.
  3. Analitikus olvasás: az olvasás olyan módja, amikor elmélyülünk egy szövegben és kiszedjük belőle a számunkra érdekes tudásanyagot. Ha az áttekintő olvasás esetében fel kell gyorsítani, akkor itt pont, hogy le kell lassítani és alaposan átrágni a szöveget.
  4. Összehasonlító olvasás: az olvasás legnehezebb szintje. Itt már több szöveget is elolvasunk ugyanarról a témáról, hogy lehetőségünk legyen különböző nézőpontok összehasonlítására. Az egész témakör megértéséről szól, fő célja, hogy kitöltsük az ismerethiányainkat.

Az összehasonlító olvasás öt támpontja:

  1. Megtalálni azokat a könyveket, amik segítenek kitölteni az ismeretanyagunk üres részeit.
  2. Kifejezések megállapítása: Amikor már több könyvet is olvastunk ugyanarról a témakörről, akkor az analitikus olvasással meg kell találnunk a különböző kulcsszavakat, szakkifejezéseket.
  3. Kérdéseink tisztázása: ahelyett hogy a szerző által megfogalmazott problémákra fókuszálnánk, arra kell figyelnünk, hogy milyen kérdéseink vannak és ezekre a szerző tud-e választ adni.
  4. Problémák definíciója: azzal, hogy kialakítottuk a saját kifejezéseinket és megfogalmaztuk a kérdéseinket, látni fogjuk, hogy különböző válaszok állnak egymással szemben. Ezeket rendszereznünk kell. Ahhoz, hogy véleményt tudjunk formálni, fontos, hogy ismerjünk több nézőpontot is az adott problémára.
  5. Az információcsere vizsgálata: nincs egy jó válasz semmilyen kérdésre sem. A mi válaszunk az egyéb szembenálló válaszok konfliktusában rejlik.